~Für Elise~

Akartalak… Mindennél jobban, mindenkinél jobban. Megtalálni, felfedezni, szeretni. Veled lenni, megélni az életet. Akartam. Akartalak. Aztán mást is akartam. Felejteni. Nem szeretni. Elveszíteni az úton, nem gondolni rád. Soha, soha, soha. Soha nem tudni rólad. De nem lehetett. Nem lehet. Felejteni, nem szeretni, elveszíteni. Csak egyet lehet. Megtalálni. Újra és újra és újra. Szeretni.

A távolság két ember között sohasem azon múlik, hogy milyen messze vannak ténylegesen egymástól. Mert ébredhetsz fel mellette, láthatod minden nap, de ha nincs meg a varázslat, ha nem vágysz rá, a közelségére az érintésére csak lefekszik melléd esténként az ágyba, akkor távolabb van tőled mindennél. S állhat közétek több ország, több száz kilométer mégis melletted és veled lehet nap mint nap. Szorosan a szívedben a lelkedben a mindennapjaidban. És amikor meghallod esténként a hangját akkor olyan, mintha ott lenne, mert édesen simogatóan szól hozzád. Mert érzed, hogy nem csak mondja a szavakat és te sem csak meghallgatod. Hirtelen kerek lesz a világ és minden kis puzzle darabka a helyére kerül. Nem kapkodva, nem meggondolatlanul, hanem lassan de biztosan és mint a fogaskerék egyik kereke , belesimul az életedbe, hogy aztán a szerelmetek , közös céljaitok mozgathassák tovább a fogaskereket….és ő megtanít rá, hogy nem csak fekete vagy fehér létezik. Hiszen ott van az a rengeteg szín ami megédesíti az életeteket.

Hogy mi a szerelem?
Az, amikor csendesen csak átöleled és tudod, az életed is rábíznád.. Mikor biztonságban érzed magad és akármilyen baj ért, akármilyen zaklatott vagy, már csupán a hangjától megnyugszol.. Ahogy némán a szemedbe néz, és csak megfogja a kezed .. Mikor olyan titkaid is elmondod neki, amiket még Te sem tudtál azelőtt magadról .. És ha reggel kinyitod a szemed, ott fekszik melletted, - gyűrötten, - kócosan, - fáradt arccal, - mégis úgy érzed, Te vagy a legboldogabb!! És az is a szerelem, amikor remeg a gyomrod, ha meglátod, vagy meghallod őt .. És a szíved a torkodba dobog, mikor hozzád ér ..Amikor bármilyen hülyeségről egy kettő meg tudod magad győzni, aztán minden különösebb ok nélkül vidáman mosolyogsz a világra. Nem tudsz betelni vele, minden percben csak őt kívánod.. És amikor fuldokolsz a félelemtől, hogy eltűnhet az életedből, és amikor nem tudsz enni a szomorúságtól .. Amikor a lelked olyan darabokban van, hogy azt hiszed, évek kellenek hozzá, hogy össze tudd magad szedni .. Amikor nem tudsz másra gondolni, csak ő jár a fejedben, reggel ébredéskor és este elalváskor,és hiába bánt, nem tudsz haragudni rá .. Mégis néha legszívesebben megölnéd.. Amikor olyant is megteszel, amit eddig el sem tudtál volna képzelni ..
Megalázkodsz, könyörögsz, sírsz,hisztizel, eljátszod a buta bolondot, csak,hogy mosolyogni lásd, bármire képes vagy, bármit megtennél...mert Szereted!!♥

Várunk… és közben szépen... lassan eltelik az Életünk... "Várunk… Az idő múlik… De mi csak várunk… A pillanat elmúlik és a múlt része lesz… És mi csak várunk… Várjuk… hogy elmúljon a hideg… hogy elálljon az eső… hogy véget érjen a fárasztó nap… hogy elteljen a hét… hogy hazamehessünk… hogy elmehessünk… hogy egy jobb helyen legyünk… hogy elmúljon az unalom… hogy elmúljon a bánat… hogy megértsük… hogy elfelejtsük… hogy megbocsássunk… hogy megbocsássanak… hogy kisüssön a nap… hogy eljöjjön az igazi… hogy viszont lássuk Őt… hogy eljöjjön a nagy nap…hogy eljöjjön a nagy lehetőség… hogy erősek legyünk… hogy megmerjük tenni… hogy változzanak a dolgok… Várjuk… hogy elkezdődjön… várjuk… hogy elmúljon… Csak várunk… Mindannyian mást… És sokszor csak a várakozásnak élünk, amely betölti mindennapjainkat… óráinkat… perceinket… és eközben elfelejtünk a pillanatnak élni… Elfeledkezünk a pillanatról, amely a kezünkben van… amely mindvégig a kezünkben volt… és közben elillan… Várunk… és közben szépen... lassan eltelik az Életünk…

Legyen ünnep az égben és ünnep a földön bár engem rég nem érdekel pedig égnek a gyertyák s a könnyem kicsordul miért miért nem lehetsz itt közel? Legyen ünnep az égben és ünnep a földön de messze vagy, nem érlek el ahogy égnek a fények én is elégek ha nem lehetsz miért nem lehetsz itt közel?